A fenntartható városfejlesztés hazánkban egyre hangsúlyosabb szerepet kap az önkormányzatok tevékenységében, különösen a 2021-2027-es fejlesztési időszak európai uniós forrásainak felhasználása kapcsán. Ehhez azonban elengedhetetlen a szakszerű tervezés, amely megalapozott módszertanon és szakmai tudáson alapul.
A fenntartható urbanizáció kihívásainak megválaszolása valódi szaktudást és hozzáértést igényel. A tapasztalatok szerint ezek a kihívások olyan összetettek és súlyosak, hogy még megfelelő szakértelemmel is komoly feladatot jelentenek. Ennek fényében különösen aggasztó, amikor a városok és települések fejlesztése kellő szakmai háttér nélkül történik. A hozzáértés a városfejlesztés gyakorlatából és elméletéből szerezhető meg, évtizedek szakmai tapasztalatának és tudományos kutatómunkának az eredményeként.
Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentős kutatások folytak annak feltárására, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy jó településfejlesztési folyamatnak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyének kutatása keretében feltárt eredmények 2020-ban és 2021-ben több tudományos publikációban is megjelentek. Ezek a munkák három pillér – a Teljesítmény, a Menedzsment és a Technológia – köré szerveződtek, azzal a céllal, hogy tudományos és módszertani szempontból megalapozzák az önkormányzatok stratégiai és operatív szintű döntési képességeinek fejlesztését.
A kutatási eredmények kiemelik, hogy a jó önkormányzás fogalmától elválaszthatatlan a jó településfejlesztés. A lényeg, hogy a fejlesztési folyamat megfeleljen a céljának, azonban ez a cél nem lehet tetszőleges. A jó településfejlesztés általános céljai kulturális, történelmi és tudományos szempontból meghatározottak, és a tervszerű településfejlesztés nem csak szükséges, hanem lehetséges is.
A településfejlesztési terv készítése során elengedhetetlen, hogy az megfeleljen a jó településfejlesztés ismérveinek. Ez magában foglalja a településrendezési terveket, a fenntartható városfejlesztési stratégiákat és a városfejlesztési programokat egyaránt. A szakszerű tervezés olyan eszközöket, módszereket és kompetenciákat igényel, amelyek biztosítják a digitális átállás és a zöld energetikai átállás kontextusában is a hatékony és eredményes megvalósítást.
A településfejlesztés fogalma magyar nyelvű szakmai szóhasználatban viszonylag újnak számít. Az első releváns jogszabály, a városrendezésről és építésügyről alkotott 1937. évi VI. törvénycikk még nem használta ezt a kifejezést. A terminus csak később terjedt el, részben politikai megfontolásokból is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jelenlegi törvény szerint a településfejlesztés a városok és községek fizikai valóságának, épített városi szövetének átalakítását, illetve új települések esetében kialakítását jelenti.
A településfejlesztés két fő elemből áll. Egyrészt településrendezési és településfejlesztési tervek készítéséből, másrészt ezen tervek megvalósításából. A tervek közszféra általi megvalósítása építési tevékenységgel, a település épített környezetébe való fizikai beavatkozással történik, ezt nevezzük operatív településfejlesztésnek vagy operatív városfejlesztésnek.
A 2021-2027-es fejlesztési időszak forrásainak hatékony felhasználása megköveteli a bevált gyakorlatokra és tudományos eredményekre támaszkodó szakmai munkát. A településfejlesztési tervek készítése és jóváhagyása során alkalmazott módszertan, kompetenciák és eszközök döntő szerepet játszanak abban, hogy a közjót szolgáló, eredményes fejlesztések valósuljanak meg, amelyek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatók.